2008. október 14., kedd

Titkos napló

752. nap
A fogvatartóm állandóan bizarr kis fityegő tárgyakat lógat az orrom elé, amik friss húsdarabokra hasonlítanak. Enni viszont száraz fűrészporra emlékeztető kaját ad. Az egyelten dolog, ami még éltet, a szökés reménye. No meg az öröm, hogy naponta tönkreteszek egy-egy bútordarabot. Megyek, szétrágom az egyik szobanövényt...

761. nap
A mai kísérletem, hogy megöljem a fogvatartómat azzal, hogy a lába köré csavarodok, majdnem sikerült. Meg kell próbálnom ugyanezt, amikor a lépcső tetején áll. Hogy elrettentsem és megfélemlítsem hitvány elnyomómat, megint sikerült a kedvenc székére hánynom. Legközelebb az ágyába fogok.

762. nap
Egész nap aludtam, hogy éjszaka legyen majd elég erőm órákon át hangos nyávogással kaját követelni.

765. nap
Elfogtam egy egeret, és lefejezve odavittem a fogvatartómnak, hogy lássa, mi mindenre vagyok képes, hátha beijed. Ehelyett megsimogatott és azt mondta: "Jó cica!" Hát ez nem jött be!

768. nap
Ismét meggyőződtem róla, milyen szadisták ezek. Megint alávetettek egy szörnyűséges vízi tortúrának. És mindezek tetejébe még bekentek valami égető habos borzalommal, aminek a neve: sampon. Micsoda eszelős elme találmánya ez!
Az egyetlen vigaszom csak egy hüvelykujj-perc volt, ami közben a fogaim közt maradt.

771. nap
Valami összejövetel volt náluk, ezért egész estére elkülönítettek egy szobába. Hallottam a zajokat, és éreztem annak a szörnyű löttynek a szagát, amit úgy hívnak, hogy sör. Hallottam, azt is, hogy valami képességről beszélgetnek, amivel állítólag én rendelkezem, allergia, vagy mi a neve. Ezt meg kéne tanulnom bevetni!

774. nap
Szerintem a többi fogoly talpnyaló vagy besúgó. A kutyát gyakran szabadon engedik, és mindig boldogan visszatér. Biztos, hogy félkegyelmű. A madár viszont tuti, hogy köpni szokott. Valahogy kiképezték, hogy beszéljen a nyelvükön (ami olyan, mint a szamaraké), és rendszeresen beszél velük. Biztos vagyok benne, hogy minden lépésemet jelenteni szokta. Mostani helyén, a fémszobában, egyelőre biztonságban van, de én tudok várni. Minden csak idő kérdése

2008. október 13., hétfő

Álláshirdetés - értelmező szótár

  1. Extra juttatások - Kártyás telefon, buszbérlet.
  2. Fiatal, dinamikus csapat - Infarktus miatti üresedés pszichopata yuppieknál.
  3. Fizetés megállapodás szerint - Ha nem tudunk megállapodni, nincs fizetés.
  4. Jó kommunikációs készség előny - Porszívóügynököt keresünk, Zsanetthez hasonló személyiségjegyekkel.
  5. Kihívás - A főnök számára érdektelen vagy érthetetlen feladat, sok papírmunkával.
  6. Kreativitás - Az ismeretek hiányának pótlása rögtönzéssel.
  7. Kreatív könyvelési feladatok - adócsalásban bűnsegédként való részvétel, számlára.
  8. Rugalmas munkaidő. - Permanens éjszakázás, telefont nem lehet kikapcsolni.
  9. Személyi asszisztens, bizalmi munkakörbe - Egyedülálló, nagy mellű és automata kávéfőző kezelési ismeretekkel rendelkezők előnyben.
  10. Vállalkozói igazolvány előny - Egyelőre húsz plusz ÁFA, aztán megállapodunk.
  11. Versenyképes fizetés - Rohadt kevés, de így is jelentkeznek, ezért még a szerződés aláírásánál is megpróbálunk alkudni.

2008. október 12., vasárnap

Székely viccek

Öt székely szék népe hosszú ideje vetélkedik, ki az igazi góbé, azaz, ki okosabb a többinél. Egy csíki székely egyszer elindult, hogy bizonyítékot szerezzen erről.
Találkozott útközben egy udvarhelyivel, s szóba elegyedtek. Elmondta a csíki, hogy mi járatban van.
- No, fölteszek én egy kérdést - mondta a csíki -, s ha kend erre jól válaszol, elhiszem, hogy az udvarhelyiek okosabbak nálunk. Nos, mondja meg kend, hány hagymát tett a feleségem a tarisznyámba. Ha megmondja, mind a hatot kendnek adom...
- Hát hatot - vágta rá az udvarhelyi.
- No hát, a csíki okosabb - felelte az atyafi -, mert nyolcat... Csakhogy kettőt már megettem az úton!

A vasúti fülke ajtaját felnyitja egy városi úr. Bent nyolc székely néz föl egyszerre.
- Van itt ülőhely?
- Van.
- Hol? - néz körül az úr.
- Itt, alattunk.

Székely ember nem tûri a sértést, s könnyen kést ragad. A városi ember, hallván ezt, elhatározza, hogy kipróbálja. Amikor a Csíkba utazik, útközben találkozik egy szamarat vezető góbéval.
- Jó reggelt, szamarak atyja! - próbál belekötni a városi.
- Neked is, fiam.
A városi bosszúsan továbbmegy, mígnem egy keskeny földúton szembe jön vele egy öreg székely. A városi megpróbál belekötni:
- Ökör elől nem térek ki!
- Én bizony kitérek - mondja az öreg, s félreáll.

Ábel és Mózes baktatnak fel a Hargitán, a rengeteg erdőben. Megkérdi Ábel:
- Mózes komám, mit csinálnál, ha most találkoznánk egy hatalmas medvével?
- Itt a puskám, hát lelőném!
- És ha csütörtököt mondana?
- Dupla csövű ez! Ha az egyik csütörtököt mond is, ott a másik cső, ugyancsak megtöltve.
- És ha a másik is csütörtököt mondana?
- Akkor... akkor fölmásznék egy fára.
- És ha nem volna ott fa a közelben?
Erre már megdühödik Mózes. Azt mondja:
- Ejnye, Ábel, hát te kivel tartasz? Velem vagy a medvével?

Bemegy Kovács Ábel a téeszelnökhöz, s magabiztosan mondja:
- A prémiumomért jöttem.
- Miféle prémium? - csodálkozik az elnök.
- Maga olvasta fel a gyûlésen, hogy jó munkájukért jutalomban részesülnek: Ustor Benedek, Látó Elek, Kiss Jakab és mások...
- Na látja! Hát akkor mit akar?
- Gondoltam, én vagyok a mások.

Két székely az eredményes vásár után áldomásra tér a kertvendéglőbe. Rendelnek egy litert, elfogyasztják. Aztán rendelnek még egyet.
Szól az egyik:
- Szép időnk van...
Hosszú szünet után a másik:
- ühüm...
Megint rendelnek, megisszák, s azt mondja az egyik:
- Menni kéne...!
- Hát gyerünk!...
Szedelőzködnek. Azt mondja kint az első:
- Legközelebb es béjövünk, olyan jól elbeszélgettünk.

Az öreg székely a városi rokonoktól dobozos sört kap ajándékba. Előveszi a bicskáját, körbevágja a dobozt és megissza a sört. Mondja neki a rokon:
- Nem úgy kell azt bátyám!
Majd megmutatja egy másik dobozon, hogy kell felbontani.
- Úgy is lehet, akinek nincs bicskája!

Végigmegy a kalauz a vonaton, s közben rászól két székelyre:
- Kérem a jegyeket!
Azt mondja egyikük:
- Az nincs...
- Akkor bírságot fizet... Van-é személyi igazolványa?
A székely odaszól a komájához:
- András! Van-é bulletinünk?
- Az nincs - feleli a másik is.
- Hát mijük van?
- Bérletünk.
- Hát miért nem mondta rögtön?
- Mert nem kérdezte.

- Pincér, hozzon egy üveg vörösbort!
A pincér kihozza. A góbé ekkor megkérdezi:
- Fehér boruk is van?
- Van, kérem.
- Tudja mit, akkor vigye vissza ezt a vöröset, és hozzon egy üveg fehéret!
Megissza a góbé a bort, majd föláll, s indulna. ám a pincér megállítja:
- Hé, atyafi! Még nem fizette ki a liter fehér árát!
- Milyen fehér árát? Hát nem adtam helyette vörösbort?
- Igen, de a vörösbort sem fizette ki!
- Már miért fizettem volna? Hiszen azt meg sem ittam!

Egy hegyi pásztortól megkérdezték, hány éves.
- Mit tudom én! - hangzott a válasz.
- Hogyan? Hát maga nem tudja, hány éves?
- Így igaz, kérem! Mert én csak a juhaimat számlálom, azokat ugyanis ellophatják, de az éveim az ördögnek sem kellenek.

Korholja keményen az édesanya a fiát:
- Áron, miért van az, hogy te nem akarsz meghallani semmit? Akármit is mondok neked, egyik füleden be, a másikon tüstént ki...
- De édesanyám! - mentegetőzik a gyerek. - Hát tehetek én arról, hogy két fülem van?

Vacsoránál ül a székely család, de a kis Áron igencsak helytelenkedik. Apja többször rászól:
- Áron, ne helytelenkedj!
De Áron továbbra sem fogd szót, végül az öreg elunja, s egy nyaklevest akar lehúzni a fiának. ám a kis Áron lehajol, s a pofon az asszonyt találja. Mire az apa nyugodtan:
- Ott es jó helyt van!

Egy székely asszony magyarországi látogatásáról két sonkát akar átcsempészni a határon, s a kocsiülés alá dugja. Kérdi tőle a vámos:
- Van valami elvámolnivalója?
- Van két sonkám.
- Hol?
- Rajtuk ülök...
- Akkor jó - nevet a vámos. - Továbbmehet...