2008. december 16., kedd

Csendesen

A főnök reményvesztetten tekint az órájára, és már meg van győződve arról, hogy a beosztottja nem ér be időre ahhoz, hogy a mai megbeszélés anyagát befejezze. Felhívja otthon.
- Halló! - válaszol suttogva egy gyerekhang.
- Halló. Apád otthon van?
- Igen... - jön a suttogó válasz.
- Beszélhetek vele?
- Nem. - mondta a gyermek halkan.
A főnök egy másik felnőttel próbál kapcsolatot teremteni.
- Hát anyád? Ő otthon van?
- Igen...
- Ő tud beszélni velem?
- Nem. Ő foglalt.
- Más nincs a környéken?
- De igen... - suttog a kicsi.
- Ki?
- Egy rendőr.
Kissé meglepődve a főnök folytatja: - És mit keres ott a rendőr?
- Apával, anyával és egy tűzoltóval beszélget. - válaszolt suttogva.
A vonal másik végéről valami rettenetes hangzavart hall a főnök, mire ijedtem megkérdezi: - Mik azok a zajok?
- Egy helikopter.
- Egy helikopter?!
- Igen, a keresőcsoporthoz tartozik.
- De hát mi történik ott?
A hang kuncogva: - Engem keresnek.

Nincsenek megjegyzések: